-->

2017. november 7.

Az angyalok nem tudtak repülni




Az angyalok nem tudtak repülni

Hosszú lesz ez már nekem. Elvontatott.

Olyan régóta készítem magam a halálra, néha
rá kell eszméljek:
még nem is vagyok túl rajta.

Bár lehet már elhagytam. Elmosódott.
Tollcafatok tapadtak a talpamhoz.

[piros, fehér, piros, fehér, piros]

Hazafelé bukdácsolok.

Okkal dobhattak ki engem
Épp ebben a cudar időben
- azon a nagy ablakon át bukfenceztem;
derék ívet írt zuhanás volt,
max pontos! Vastapsot kaptam, nem hallottam -
Ernyőm kézben, kéznél, öntudat
zsebben lapul
valahol
és elmondtam már biztos neked.
Sok vagyok én,
Kopott porcok, elszáradt hámsejtek pora
van bennem kétely, tagadás
lüktet véres kék vonalakon,
és a félelem feszít felhevülten.

[ Annyival könnyebb, annyival nehezebb vagyok]

Lehet valamim eltört. A lábam, még sose,
vagy csak a lencse,
kicsit homályos így.
Lehet valami ami bennem volt.

[Hideg]

Köpenyem fehér volt, majd pettyes
rejtőzködő barna. Földbeolvadó.
Földre való.

[Annyira hideg]

Piros-fehér sávok
Ilyenek ezek a szárnyaszegett szeráfok

Melegen tart-hat véres csonk.

Piros. És fehér.
A végén már csak rejtező barna volt.


Hazafelé bukdácsolok.
Ne vontassatok, asszem haladok.

Az eső meg? Eshet: cukrot nem tartalmazok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése