Holtfehérre sápadt
levakolt tekintetek gúnya, csúnya rozsdafolt
égtelenkedik a horizonton túl. Hogyha
felkelek, ébredek?
Ebből a ködképből és hallom a ludakat
vagy csak az úr az,
Ki értetlen ráncolja fölettem homlokát.
2016. február
***
Görbe alakban
gondul az éjfél
Még hajlik a mához
de már érzi a végét.
2016.december
***
Nem én vagyok akit megálmodtak,
én csak az vagyok aki álmodott.
2017. január. 29.
***
Mert mit tudhat a költő, ha rejtekén gubbaszt
Éveket
Tintája sincs, mert nem szerzett be hozzá
Hegeket
de csak sóhajtozik nagyokat. Recseg.
Hiányolva
mostan belső vérzéssel festi a lapokat bíborra.
2017. márc. 28.
***
Alacsonyan szállnak a cserebogarak;
esni fog.
***
Az elvárásaim olyanok mint a hatórai napsütések:
alacsonyak, kellemesek.
És melegek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése